2010. január 23., szombat - Szerkesztő Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Tel Aviv

Tel Aviv városa 2009-ben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ritka ez egy olyan országban, ahol nehézen található nagyobb település, mely nem szerepel a Bibliában, illetve történelmi forrásban.

De itt éppen a fordítottjáról volt szó: az új zsidó földnek megteremteni a modern (nagy)városát, amely ugyan nem az első az új óhazában, ám új lapot nyit az egyetemes várostörténetben is.
Rendezési tervét Patrick Geddes, brit várostervező készíti el. Geddes azon ritka várostervezők egyike, akinek nem volt mérnöki múltja – biológusként dolgozott, aki a legenda szerint a mikroszkóp mellett észlelve látása romlását felcsapott várostervezőnek, a biológusi gondolkodást hasznosítva a városépítésben és az építészetben.
Tel Aviv alapvetően kertváros, sok növénnyel, de az angol kertvárosok filozófiájától eltérően, melyet „az én házam az én váram” mottója jellemez, itt társasházak és zöld közterek spontán elegyével találkozunk. A házak homlokzatán erkélyek futnak végig, melyekre valamikor a tévékorszakot és légkondicionáló idejét megelőzően kiültek a polgárok, és illatos kertjeik felett kötetlenül csevegtek. A házak viszonylag közel épültek egymáshoz, de minden lakásnak legalább három égtájra van kilátása, hogy biztosítsák a hűsítő tengeri levegő áramlását. A „hivatalos” utcákon kívül a kertek között gyalogosösvények emlékeztetnek a korábbi Judenstadt-ok utcáit-tereit összekötő informális (sabeszi) útvonalaira. Míg Jeruzsálem építészete – részben kultúrája is – alapvetően az ottománkori, ókori/középkori alapokon nyugszik, addig Tel Aviv csak a dűnékben gyökerezik és az európai tradícióban. Innen a szabadsága, lezsersége.


Tel Avivot eleinte csak az ókori/középkori Jaffóval együtt emlegették, de attól egyértelműen elkülönül városszövete és építészete. Míg Jaffó kőből épült, jobbára szabálytalan, organikus, arab utcahálózattal, addig Tel Aviv laza raszteres alaprajzú és házai vakoltak. Az első építési hullámot 1909-től az angol fennhatóság kezdetéig a gyarmati építészetből ismert enyhén orientalizáló formavilág jellemezte: 1-2 emeletes társasházak az arab építészetet idéző csúcsíves ablakokkal, kiugró erkélyekkel vagy beugró loggiákkal, bádog zsalugáterekkel, díszes pártázattal, bábsorokkal és a sarkok kis ívű lekerekítésével.


Az áttörést a modern építészet hozta meg az brit korszakban: a nem szakavatott közönség Tel Aviv-i Bauhausról beszél. A Bauhaust, és a modern építészetet általában, gyakran kötik össze a zsidósággal, mely Európa szerte vonzódott a partikuláris, helyi hagyományokat meghaladó, az örök és általános értékeket hangsúlyozó, absztrakt, geometrikus formavilágú modernizmushoz. Ilyen építészetet ugyan majdnem mindenütt találunk kontinentális Európában, de csak töredékesen, a korábbi városszövetbe ágyazva, vagy esetleg új peremváros alakjában. Ám Tel Avivban ez az építészeti nyelv egyeduralkodó. Az építészeti modernizmus egyik atyja, a berlini születésű Erich Mendelsohn, miután kivándorolt Palesztinába, elképedve látta, miként tette magáévá az ő formavilágát a tel-avivi polgárság, hogyan lett az avantgárd modernből „népi építészet” – bár a népi hagyományos fogalma az emancipált zsidóságnál korlátozott érvényű és megfelelőbb a vernakuláris kifejezés. Közben az elit modern a „földre szállt”, a kiművelt arányokat felváltotta néhol az esetlegesség, de az uralkodó geometrikus formák, erkélyek, szalagablakok a dísztelen, világítóan fehér homlokzatok, megmaradtak. Ezért kapta Tel Aviv az Ir Levana (fehér város) elnevezést.

 

Kapcsolódó galériák:
DSC_0296.JPG DSC_0332.JPG DSC_0343.JPG DSC_0363.JPG DSC_0303.JPG

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 44, összesen: 237783

  • 2019. április 20., szombat

    Húsvéti örömhír – Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor gondolatai.
  • 2019. április 18., csütörtök

    Az Élő Víz, amely kiszáradni látszik, az édesanyjáról gondoskodó Fiú – az ember és az Isten, aki most orgonazenén keresztül jelenik meg előttünk.
  • 2019. április 17., szerda

    „Ti gonoszt gondoltok ellenem, de Isten azt úgyis jóra gondolja fordítani.”
  • 2019. április 16., kedd

    Az Adna Café egyszerre drogprevenciós és missziós helyszín, ahol komolyan veszik a teremtett világért viselt felelősséget is. Legújabb akcióikkal azt ...
  • 2019. április 15., hétfő

    Mit üzenhet a mának a Tanácsköztársaság százharminchárom napja, és a korszakról született sokféle egyházi narratíva az elmúlt száz évből? Gondolatok e...
  • 2019. április 14., vasárnap

    Egy lány, aki leszereli a fiúkat a teológusfocin. Egy lelkészjelölt, aki feladta addigi elképzeléseit a jövőjéről, hogy kövesse az elhívását. De vajon...
  • 2019. április 12., péntek

    A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) és a Magyarországi Református Egyház pályázati felhívása.
  • 2019. április 11., csütörtök

    Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az él...
  • 2019. április 10., szerda

    Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáró...
  • 2019. április 09., kedd

    Az emberek élni akarnak a romok között is – mondta Bogárdi Szabó István püspök, aki nemrégiben egy küldöttséggel együtt a polgárháború sújtotta Szíriá...