2010. január 24., vasárnap - Szerkesztő Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Szent Sír Bazilika

A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne Jeruzsálem legfontosabb zarándokhelye.

A római uralom elleni felkelés elfojtása után, Krisztus után 70-ben Titus császár seregei porig rombolták a várost, majd Hadrianus hatvan-hetven év múltán egy új, pogány várost építtet a romokon, melyet Aelia Capitolinának nevezett el, hogy még régi neve se maradjon fenn.
Ennek ellenére a kereszténység hűségesen megőrizte a Jézusra vonatkozó emlékeket. Elsősorban a Szent Sírt, ahová Jézust temették, és amely feltámadásának színhelye is, vagyis az üdvözítő áldozat beteljesedésének helyszíne.


Már az apostoli időkben fölkeresték a keresztények a Golgota szikláját és a közeli sírfülkét, amelyben az Úr holttestét elhelyezték. Az egyház, az emlékezet megőrizte ezeket a helyeket. Hadrianus császár később pogány szentélyt emelt a sír fölé. Meg akarta szüntetni az ott kialakult kultuszt - de inkább megőrizte ezzel a szent helyet, és hitelesítette azt az utókor számára. Romboló igyekezete bizonyítja, hogy a keresztények száz évvel Krisztus halála után ezt a helyet vallották a feltámadás színhelyének.

Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona 325 táján indult a Szentföldre, hogy felkeresse az Üdvözítő lábnyomait, az apostoli idők emlékhelyeit. A hadrianusi szentély helyére ekkor öthajós keresztény templomot építtetett - amelyből sajnos nagyon kevés maradt meg napjainkra: a háborús pusztítások, majd a "keresztes építkezések" miatt.
A sírkamra, ahová Jézus testét eltemették, korábban elhagyott kőbánya volt, egyes jeruzsálemiek itt alakíttatták ki temetkezési helyüket. Amikor Konstantin császár építészei ki akarták emelni környezetéből Jézus sírját, akkor lebontották a domboldal többi részét, egy kőtömbben őrizték meg azt, ami megmaradt, és egy kör alakú, oszlopos-kupolás építménnyel vették körül, amelyet Anasztazisznak neveztek, ami annyit jelent: feltámadás.
Kétezer év óta ez a hely a húsvéti emlékezés középpontja a keresztények számára. Az építménynek csak az alapjai maradtak meg, a mai Szent Sír-bazilika a keresztesek idejében épült. Az évszázadok alatt szinte áttekinthetetlen konglomerátum lett: a kisebb-nagyobb termek és kápolnák több emelet magasságban torlódnak egymásra és egymás mellé, szigorúan felosztva a különböző keresztény egyházak között.


A Koponyák hegye ma egy alig öt méter magas sziklatömb, amelyet faragtak-alakítottak az évszázadok során, de eredetileg is legfeljebb kétszer ilyen magas lehetett. Ezt tehát bele lehetett foglalni a Szent Sír fölé emelt nagy épülettömbbe - a sír és a szikla távolsága nem több ötven méternél. A Golgota sziklája a mai bazilika emeletének számít.


A bazilika nagyobbik kupolája alatt egy 1810-ben épült barokk kápolna áll, amelyet az orosz ortodoxok építettek azután, hogy az előző leégett. A zarándok hosszas sorbanállás után juthat be ide. Előbb egy kis előcsarnokba lép, ez az Angyalok kápolnája, itt egy oszlopra helyezett kőtöredék látható, amely a hagyomány szerint a Jézus sírkamráját lezáró kőnek egy darabja.
A sírkamra alig négy négyzetméter alapterületű. A márványburkolatú szentélyben a katolikusok, az ortodoxok, az örmények és a koptok - a kialakított szokásrend szerint - mutatják be a maguk szertartása szerinti legszentebb liturgiát. A díszítésben is keverednek az eltérő hagyomány- és ízlésvilág elemei.
A hosszanti falnál áll az oltár, egy márvánnyal borított kőpadka: a hagyomány szerint erre fektették Jézus Urunk testét.

Az elmúlt évtizedek ásatásai során kutatták a kápolna talaját. A Golgota sziklájában találtak egy olyan mélyedést, amelybe beleállíthatták a keresztet, és olyan kifaragott köveket is leltek, amelyekkel rögzíthették a keresztet.
Látható egy repedés is, amelyről az evangélista ír. Hogy éppen Jézus halálakor repedt-e meg a szikla, azt nem tudhatjuk, de egy gyönyörű teológiai gondolatra utal: arra, hogy Jézus kiömlő vére a szikla repedésén át jutott le a mélybe, Ádám sírjához, és mosta tisztára az első embert - erre utal a feszületeink tövében elhelyezett koponya - és annak leszármazottait, vagyis az emberiséget. A Golgota-kápolna alatt, a földszinten kialakított Ádám-kápolna a jámbor legenda szerint azon a helyen áll, ahol az első embert eltemették...

A konstantini bazilikából megmaradt és ma is látogatható Szent Ilona-kápolnához hosszú lépcsősor vezet le, ennél is mélyebben pedig ott az a ciszterna, amelyben a hagyomány szerint Ilona megtalálta Krisztus keresztjét. Ez hitelesítheti számunkra, hogy valóban itt történt a megfeszítés és a feltámadás, hogy innen indult ki a kereszt kultusza, persze a Szent Kereszt megtalálásának legendája ugyanannyira bizonytalanná is teheti az embert: honnan tudhatta Ilona, hogy a sok kereszt közül - a Golgota volt a kivégzések helye, és a keresztre feszítés igen gyakori volt a halálbüntetések sorában -, vagy akár csak az evangéliumi leírásban szereplő három kereszt közül bizonyosan az Úrét találta meg? Csak annyi bizonyos, hogy azt a keresztet Konstantin édesanyja mélységesen tisztelte, küldött belőle egy darabot fiának, a császárnak, és díszes tartóban őriztette ezen a helyen - a Szent Sír fölé emelt kápolna, az Anasztazisz és a Martyrion-bazilika között álló sziklán, a Golgotán, amelybe akkor lépcsőt faragtak és díszes kerítéssel vettek körül.

Kialakíthatjuk a saját álláspontunkat, vagy elfogadhatjuk másokét minderről.
De ott járunk az áldozat és feltámadás helyén, ahol és ami által bizonyosan és örökre megváltozott az életünk.
És persze közben álmélkodunk azon, miként borítja be a valódit a vallások és egyházak évszázados vetélkedése, hány réteg rakódott rá - ebben az estben talán a legkézzelfoghatóbban – még egymásra tapasztott kápolnák formájában is.

A Szent Sír-bazilika használatán  egy 1757-es felosztás szerint a görög ortodox, az örmény ortodox és a római katolikus egyház is folyamatosan vitázik, illetve abban szintén saját jogát érvényesítené az etióp, a kopt, és a szír ortodox egyház is.


Az egyik legismertebb vita akkor robbant ki, amikor egy 19. századi létrát szerettek volna odébb tenni: ebben a mai napig nem sikerült megállapodni, így az még ma is eredeti helyén áll.

Kapcsolódó galériák:
letra.jpg szent s_r templom _tn_zeti rajza (1).jpg DSC_9975.jpg DSC_9973.jpg DSC_9886.JPG DSC_9971.jpg DSC_9976.jpg _DSC5636.jpg _DSC5688.jpg _DSC5663.jpg DSC_9873.JPG DSC_9879.JPG DSC_9881.JPG DSC_9882.JPG

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 45, összesen: 229876

  • 2018. december 16., vasárnap

    Megjelent a Karakter magazin legfrissebb száma (2018. december)
  • 2018. december 15., szombat

    Búcsúztatására református egyházunk szertartása szerint 2018. december 17-én hétfőn, 14 órakor kerül sor az újpetrei sírkertben.
  • 2018. december 14., péntek

    Lassulni kéne már...
  • 2018. december 13., csütörtök

    Hatan ültük körbe az asztalt. Legalább ötünk kezében, zsebében vagy tányérja mellett ott lapult az okostelefon. Tudták, hogy egy kutatás szerint már c...
  • 2018. december 13., csütörtök

    A téli hideg beálltával vajon eléri-e célját az új hajléktalantörvény? Tényleg a szállókon vannak azok a hajléktalanok, akikkel már nem találkozunk az...
  • 2018. december 11., kedd

    Ha Isten ad nekünk valakit, azt vissza is veheti. Aki azonban teljesen az Ő kezébe helyezi magát, megtapasztalhatja, milyen erősnek látja őt az Úr.
  • 2018. december 10., hétfő

    Amellett, hogy nagyon meg akarjuk mondani, miért is fontos ünnep a karácsony, kit is ünneplünk ilyenkor, először magunknak kell ezt mondanunk.
  • 2018. december 09., vasárnap

    Tompa Mihály elfeledett tagja a három népies költő triumvirátusának. Pedig Petőfi és Arany mellett ő is nagy hatást gyakorolt a magyar nemzetre. Dr. S...
  • 2018. december 06., csütörtök

    Miért ragaszkodunk adventi, karácsonyi megszokásainkoz, és mi töltheti meg ezeket tartalommal?
  • 2018. december 05., szerda

    Harmincmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány református óvodák létrehozását, amiből közel 70 projektet tudnak finanszírozni. Országosan 47 új ...