2010. január 24., vasárnap - Szerkesztő Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kapernaum

Jézus Kapernaumban lakott, amikor éppen nem utazott az országban szerte-széjjel, és ezért azt "az Ő városaként" emlegették.

A görögül Kapernaumnak, héberül Kfar-Náchúmnak, vagyis "Náhumfalvának" mondott városka helyét először 1838-ban a híres amerikai régész, Edward Robinson azonosította, bár tagadta, hogy annak köze lenne a Jézus korabeli városhoz.
A bizonytalanság oka az volt, hogy a település neve az évszázadok során megváltozott.
A rabbinikus hagyományból tudjuk, hogy itt volt Náhum próféta sírja, a falu neve azonban később már nem őrizte ezt. Először 1866-ban vizsgálták át alaposan a rommezőt a kutatók, ahol egy zsinagóga maradványaira leltek, amit első felbuzdulásukban a "kapernaumi százados zsinagógájával" azonosítottak. A terület feletti gyámkodást 1894-ben a ferences szerzetesrend szerezte meg, s ettől kezdve német régészek vették át a kutatás irányítását, amelyet 1914-ben fejeztek be; Kapernaum lakónegyedeinek feltárása azonban még a hatvanas évek végén is zajlott.


Az ásatások feltárták, hogy Kapernaumot valamikor az i. e. II. században alapíthatták. Mivel az erődítés és városfal nélküli jelentéktelen település nem vett részt a rómaiak elleni felkelésekben, a légiók nem rombolták le.

Sőt, a város az i. sz. IV. században virágzásnak indult: északon és keleten is új lakónegyedei épültek, s az itteniek tehetős vagyoni helyzetét mutatja, hogy zsinagógájukat (amely nem azonos a Jézus korabeli zsinagógával) nem a helyi fekete bazaltból, hanem messziről ideszállított fehér homokkőből építették. Kapernaum az iszlám uralom alatt indult hanyatlásnak. Egy XIII. századi zarándok már csak ennyit jegyzett fel róla útleírásában: "Kapernaum szomorú látványt nyújt, mindössze hét szegényes halászkunyhó van benne."

De milyen lehetett Kapernaum Jézus korában? Mai szemmel nézve minden bizonnyal szegényes, jelentéktelen település, amelynek lakói többnyire halászatból és mezőgazdaságból éltek. A kor viszonyaihoz képest azonban Galilea meglehetősen fejlett területnek számított. A Jézus korabeli Kapernaumra erősen rányomta bélyegét az "ideiglenesen Júdeában állomásozó" VII. római légió, melynek azonban pozitív kihatása is volt a terület fejlődésére: a zsinagógát ugyanis az a százados építtette, akinek szolgáját Jézus meggyógyította. A település szerepét még az is kiemelte, hogy itt haladt át az Egyiptomot és Szíriát öszszekötő úgynevezett "Királyok útja", amely állandó kereskedelmet és idegenforgalmat jelenthetett a városnak, nem is beszélve a vámbevételekről. Nem véletlen, hogy Jézus innen hívta el Lévi Mátét, az Alfeus fiát, aki kapernaumi vámszedő volt.


Jézus Krisztus halála és feltámadása után, melynek során Galileában is többször megjelent, Kapernaumot nagy számban lakták zsidó-keresztények. A II–III. században egyik fontos gyülekezőhelyük lehetett Péter és Jézus hajdani háza. Egy 383-ban kelt útleírásban így említik meg a helyet: "Az apostolfejedelem házából templomot építettek, amelynek falai mindmáig állnak." A régészek 1921-ben valóban meg is találták egy 22,5 méter átmérőjű, nyolcszögletű templomépület alapjait, amelyet az V. században, tehát már a bizánci korban építettek.
A szentélyépület alól pedig egy bizonyíthatóan I. századi lakóház romjai bukkantak elő, amelynek hétszer 6,5 méteres belső helyiségét már ebben az időben gyülekezőhelynek használták!
Bizonyíték erre a vakolaton előkerült több száz graffiti, amelyek legtöbbje Péter és Jézus nevét említi, sőt valaki egy halászcsónakot is belekarcolt a falba.
Ezt a valaha a tóparton álló, bazaltkövekből épített házat – amely szemmel láthatóan nagyobb és szebb volt a környező lakóépületeknél – már az első századi keresztények is istentiszteleti helynek használták, míg valamikor az V. század első felében Galileában is a pogány hátterű keresztények kerültek túlsúlyba, s a kis imaterem eltűnt a ráépített bizánci bazilika alatt.

Kapcsolódó galériák:
Kapernaum - templom2.jpg Kapernaum - templom3.jpg Kapernaum - zsinagóga3.jpg Kapernaum - zsinagóga4.jpg Kapernaum - makett.jpg Kapernaum - templom1.jpg Kapernaum - zsinagóga2.jpg

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 63, összesen: 233737

  • 2019. február 18., hétfő

    Tökéletes, szégyen nélküli kapcsolat, amelyben őszintén az lehetek, aki valójában vagyok. Istentől jött bensőségesség, amely szemérmességet feltételez...
  • 2019. február 18., hétfő

    Idén is lesznek lelkészi csendeshetek Tahiban és a Kecskemét melletti Emmaus Házban. Végh Tamás lelkipásztor felhívása.
  • 2019. február 17., vasárnap

    Ahogy a szervezetünknek szüksége van vitaminokra és nyomelemekre, úgy a házastársi kapcsolatnak is vannak létfontosságú éltető elemei. Az egyik ezek k...
  • 2019. február 14., csütörtök

    Egymás megismerése nem ér véget a házassággal, akkor kezdődik csak igazán. Három házaspár osztotta meg velünk ezzel kapcsolatos tapasztalatait a házas...
  • 2019. február 13., szerda

    Mikor a kedves és én is öregszem. Vajon kizuhanunk az időből? Debreczeni Tibor naplója lyukas félórákból, amikor az íráshoz „éppen szivárgott a kedv”.
  • 2019. február 13., szerda

    „Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket." (Jel 1,3)
  • 2019. február 12., kedd

    „Amelyik kapcsolat nem jut el addig a pontig, hogy akár válás is lehetne, az még nem is kezdődött el” – vallja Záborszky Zsófia pszichológus. A kisgye...
  • 2019. február 11., hétfő

    Tizennyolc évig imádkozott alkoholbeteg férje gyógyulásáért, majd egy nap válaszút elé állította: vagy a család, vagy az ital. Egy óra gondolkodás utá...
  • 2019. február 10., vasárnap

    Mitől tud egy házasság tartós lenni, a benne élők pedig nemcsak elviselni egymást, hanem boldogan élni? A házasság hete idei arcai, Gorove László ment...
  • 2019. február 09., szombat

    „Részestársai vagyunk a Krisztusnak, mind a közösen elszenvedett szenvedésekben, mind pedig a szenvedések fölötti győzelemben."