2010. január 24., vasárnap - Szerkesztő Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kapernaum

Jézus Kapernaumban lakott, amikor éppen nem utazott az országban szerte-széjjel, és ezért azt "az Ő városaként" emlegették.

A görögül Kapernaumnak, héberül Kfar-Náchúmnak, vagyis "Náhumfalvának" mondott városka helyét először 1838-ban a híres amerikai régész, Edward Robinson azonosította, bár tagadta, hogy annak köze lenne a Jézus korabeli városhoz.
A bizonytalanság oka az volt, hogy a település neve az évszázadok során megváltozott.
A rabbinikus hagyományból tudjuk, hogy itt volt Náhum próféta sírja, a falu neve azonban később már nem őrizte ezt. Először 1866-ban vizsgálták át alaposan a rommezőt a kutatók, ahol egy zsinagóga maradványaira leltek, amit első felbuzdulásukban a "kapernaumi százados zsinagógájával" azonosítottak. A terület feletti gyámkodást 1894-ben a ferences szerzetesrend szerezte meg, s ettől kezdve német régészek vették át a kutatás irányítását, amelyet 1914-ben fejeztek be; Kapernaum lakónegyedeinek feltárása azonban még a hatvanas évek végén is zajlott.


Az ásatások feltárták, hogy Kapernaumot valamikor az i. e. II. században alapíthatták. Mivel az erődítés és városfal nélküli jelentéktelen település nem vett részt a rómaiak elleni felkelésekben, a légiók nem rombolták le.

Sőt, a város az i. sz. IV. században virágzásnak indult: északon és keleten is új lakónegyedei épültek, s az itteniek tehetős vagyoni helyzetét mutatja, hogy zsinagógájukat (amely nem azonos a Jézus korabeli zsinagógával) nem a helyi fekete bazaltból, hanem messziről ideszállított fehér homokkőből építették. Kapernaum az iszlám uralom alatt indult hanyatlásnak. Egy XIII. századi zarándok már csak ennyit jegyzett fel róla útleírásában: "Kapernaum szomorú látványt nyújt, mindössze hét szegényes halászkunyhó van benne."

De milyen lehetett Kapernaum Jézus korában? Mai szemmel nézve minden bizonnyal szegényes, jelentéktelen település, amelynek lakói többnyire halászatból és mezőgazdaságból éltek. A kor viszonyaihoz képest azonban Galilea meglehetősen fejlett területnek számított. A Jézus korabeli Kapernaumra erősen rányomta bélyegét az "ideiglenesen Júdeában állomásozó" VII. római légió, melynek azonban pozitív kihatása is volt a terület fejlődésére: a zsinagógát ugyanis az a százados építtette, akinek szolgáját Jézus meggyógyította. A település szerepét még az is kiemelte, hogy itt haladt át az Egyiptomot és Szíriát öszszekötő úgynevezett "Királyok útja", amely állandó kereskedelmet és idegenforgalmat jelenthetett a városnak, nem is beszélve a vámbevételekről. Nem véletlen, hogy Jézus innen hívta el Lévi Mátét, az Alfeus fiát, aki kapernaumi vámszedő volt.


Jézus Krisztus halála és feltámadása után, melynek során Galileában is többször megjelent, Kapernaumot nagy számban lakták zsidó-keresztények. A II–III. században egyik fontos gyülekezőhelyük lehetett Péter és Jézus hajdani háza. Egy 383-ban kelt útleírásban így említik meg a helyet: "Az apostolfejedelem házából templomot építettek, amelynek falai mindmáig állnak." A régészek 1921-ben valóban meg is találták egy 22,5 méter átmérőjű, nyolcszögletű templomépület alapjait, amelyet az V. században, tehát már a bizánci korban építettek.
A szentélyépület alól pedig egy bizonyíthatóan I. századi lakóház romjai bukkantak elő, amelynek hétszer 6,5 méteres belső helyiségét már ebben az időben gyülekezőhelynek használták!
Bizonyíték erre a vakolaton előkerült több száz graffiti, amelyek legtöbbje Péter és Jézus nevét említi, sőt valaki egy halászcsónakot is belekarcolt a falba.
Ezt a valaha a tóparton álló, bazaltkövekből épített házat – amely szemmel láthatóan nagyobb és szebb volt a környező lakóépületeknél – már az első századi keresztények is istentiszteleti helynek használták, míg valamikor az V. század első felében Galileában is a pogány hátterű keresztények kerültek túlsúlyba, s a kis imaterem eltűnt a ráépített bizánci bazilika alatt.

Kapcsolódó galériák:
Kapernaum - templom2.jpg Kapernaum - templom3.jpg Kapernaum - zsinagóga3.jpg Kapernaum - zsinagóga4.jpg Kapernaum - makett.jpg Kapernaum - templom1.jpg Kapernaum - zsinagóga2.jpg

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 84, összesen: 229915

  • 2018. december 16., vasárnap

    Megjelent a Karakter magazin legfrissebb száma (2018. december)
  • 2018. december 15., szombat

    Búcsúztatására református egyházunk szertartása szerint 2018. december 17-én hétfőn, 14 órakor kerül sor az újpetrei sírkertben.
  • 2018. december 14., péntek

    Lassulni kéne már...
  • 2018. december 13., csütörtök

    Hatan ültük körbe az asztalt. Legalább ötünk kezében, zsebében vagy tányérja mellett ott lapult az okostelefon. Tudták, hogy egy kutatás szerint már c...
  • 2018. december 13., csütörtök

    A téli hideg beálltával vajon eléri-e célját az új hajléktalantörvény? Tényleg a szállókon vannak azok a hajléktalanok, akikkel már nem találkozunk az...
  • 2018. december 11., kedd

    Ha Isten ad nekünk valakit, azt vissza is veheti. Aki azonban teljesen az Ő kezébe helyezi magát, megtapasztalhatja, milyen erősnek látja őt az Úr.
  • 2018. december 10., hétfő

    Amellett, hogy nagyon meg akarjuk mondani, miért is fontos ünnep a karácsony, kit is ünneplünk ilyenkor, először magunknak kell ezt mondanunk.
  • 2018. december 09., vasárnap

    Tompa Mihály elfeledett tagja a három népies költő triumvirátusának. Pedig Petőfi és Arany mellett ő is nagy hatást gyakorolt a magyar nemzetre. Dr. S...
  • 2018. december 06., csütörtök

    Miért ragaszkodunk adventi, karácsonyi megszokásainkoz, és mi töltheti meg ezeket tartalommal?
  • 2018. december 05., szerda

    Harmincmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány református óvodák létrehozását, amiből közel 70 projektet tudnak finanszírozni. Országosan 47 új ...